Előfordult már, hogy egy sikeres vállalkozó történetét hallgatva azt gondolta: „Nekem is menni fog!”? Vagy egy befektetési alap szárnyaló hozamait látva azonnal vásárolni akart? Ez az emberi pszichológia egyik legbecsapósabb jelenségének, a túlélési torzításnak (survivorship bias) a megnyilvánulása. Arról van szó, hogy hajlamosak vagyunk csak azokat látni, akik sikerrel jártak, miközben megfeledkezünk azokról a számtalanról, akik elbuktak – mintha egy temetőt hagynánk figyelmen kívül a győztesek mögött. Ez a cikk segít megérteni ezt a torzítást, és eszközöket ad ahhoz, hogy reálisabban lássuk a világot, különösen a pénzügyek terén.
Miért csak a győzteseket látjuk? A torzítás oka
A túlélési torzítás lényege, hogy a figyelmünket kizárólag azokra az elemekre, adatokra vagy személyekre fókuszáljuk, amelyek „túlélték” a szelekciót, míg azokat, amelyek kudarcot vallottak vagy kiestek a rendszerből, teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Ez azt eredményezi, hogy egy hiányos, rózsaszín szemüvegen át látott képet kapunk a valóságról, mert az „elhunytak” – a sikertelen projektek, cégek, befektetések vagy karrierek – többé nem láthatók a nyilvánosság számára. Ez a jelenség torzítja az esélyekről alkotott képünket és félrevezető következtetésekre sarkallhat minket.
Pszichológiai szempontból több oka is van annak, hogy miért esünk ebbe a csapdába. Egyrészt az emberi elme természeténél fogva vonzódik a sikertörténetekhez, inspirálóbbnak és emlékezetesebbnek találja azokat, mint a kudarcok sorát. Másrészt a túlélők, a győztesek általában sokkal láthatóbbak, hangosabbak és jobban kommunikálnak, mint a vesztesek, akik gyakran csendben tűnnek el. A kudarcokról szóló történetek ritkábban kapnak nyilvánosságot, kevesebbet beszélünk róluk, így az emberek memóriájában és a médiában is sokkal kisebb szerepet játszanak, mint a diadalok.
Ez a jelenség a történelemben is megfigyelhető, például a második világháború idején, amikor a repülőgépek megerősítésénél csak a visszatérő gépeken keletkezett sérüléseket vizsgálták. Ha csak a túlélők adatát nézzük, tévesen oda erősítenénk a gépeket, ahol a sérülések láthatók. A valóságban viszont pont azokat a részeket kellett volna erősíteni, ahol a visszatérő gépeken nem volt sérülés, mert azok a gépek, amelyeket ott talált el az ellenség, sosem tértek vissza. Ez a klasszikus példa ékesen mutatja, hogy az „eltűntek” elemzése nélkül milyen végzetes hibákat követhetünk el a döntéshozatalban, legyen szó akár repülőgépekről, akár pénzügyi befektetésekről.
Pénzügyi és hétköznapi példák a torzításra
A túlélési torzítás a pénzügyi világban talán a leginkább szembeötlő és egyben legveszélyesebb jelenség. Amikor egy befektetési alap vagy egy részvény hosszú távon kiemelkedő hozamokat produkál, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez a siker a jövőben is garantált, és alábecsüljük a kockázatokat. Ugyanakkor elfeledkezünk arról a rengeteg alapról vagy részvényről, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, esetleg meg is szűntek, vagy épp tőzsdéről kivezetésre kerültek. Csak a "nyertesek" vannak jelen a statisztikákban és a reklámokban, a "temető" rejtve marad a nyilvánosság elől.
Íme néhány pénzügyi és hétköznapi példa, amelyek illusztrálják ezt a torzítást:
| Kategória | Túlélők (látható) | Nem túlélők (láthatatlan „temető”) |
|---|---|---|
| Befektetési alapok | A 10 éves távon kiemelkedően teljesítő alapok listája | Azok az alapok, amelyek 10 év alatt megszűntek, összeolvadtak vagy rosszul teljesítettek |
| Startup cégek | A sikeres, milliárdos értékelésű tech óriások | A startupok 90%-a, amely az első években megbukik |
| Pénzügyi guruk | Azok az "elemzők", akiknek a jóslatai beváltak | Azok, akiknek a jóslatai tévesnek bizonyultek és eltűntek a nyilvánosság elől |
| Írók/Művészek | A bestseller szerzők, híres festők, zenészek | Azok a tehetséges alkotók ezrei, akik sosem futottak be |
A hétköznapi életben is számos esetben találkozunk a túlélési torzítással, anélkül, hogy felismernénk. Gondoljunk csak a diétákra: a médiában gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik drasztikus fogyásról számolnak be egy adott módszerrel. Ezek a sikertörténetek könnyen elhitethetik velünk, hogy a módszer csodaszer, miközben keveset hallunk azokról a százezrekről, akiknek nem vált be, vagy jojó-effektussal küzdenek. Hasonlóképpen, egy népszerű sportoló életútjának bemutatásakor gyakran csak a sikereket emelik ki, elfeledve az évekig tartó kemény munkát, a sérüléseket és a visszautasításokat, amelyek során rengetegen feladták.
A jelenség megmutatkozik a karrierutak elemzésénél is. Amikor egy sikeres üzletember tart előadást, általában a kudarcai is szóba kerülnek, de egyfajta "tanulságos bukásként", ami végül a sikerhez vezetett. Ezzel szemben azoknak a történetei, akik ugyanazokat a hibákat követték el, de sosem jutottak fel a csúcsra, teljesen hiányoznak a narratívából. Ezért hajlamosak vagyunk túlbecsülni a "mindent egy lapra feltenni" típusú kockázatos döntések sikerességi rátáját, és alábecsülni a hosszú távú, kitartó, de kevésbé látványos munka értékét.
Hogyan befolyásolja döntéseinket a torzítás?
A túlélési torzítás alapvetően torzítja a kockázat- és esélybecslésünket. Ha csak a sikertörténeteket látjuk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a siker sokkal valószínűbb, mint amilyen valójában, és alábecsüljük a kudarc kockázatát. Ez különösen veszélyes lehet a befektetések világában, ahol a múltbeli hozamok alapján hozott döntések gyakran elvezethetnek ahhoz, hogy túl sokat kockáztatunk, vagy olyan eszközökbe fektetünk, amelyek már túlértékeltek. A torzítás miatt nem tanulunk a kudarcokból, hiszen azok láthatatlanok maradnak számunkra.
Ez a kognitív torzítás a következő módokon befolyásolhatja döntéseinket:
- Túlzott optimizmus és kockázatvállalás: A sikersztorik láttán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi esetünk is hasonló lesz, és túlzott kockázatot vállalunk, például belépünk egy túlértékelt piacra vagy egy kockázatos startupba fektetünk.
- Hibás stratégia másolása: Megpróbáljuk lemásolni a "sikeresek" stratégiáját anélkül, hogy figyelembe vennénk a mögöttes kockázatokat, vagy azt a tényt, hogy a legtöbb ember, aki ugyanezt próbálta, kudarcot vallott.
- A diverzifikáció hiánya: A túlélési torzítás miatt egyetlen "nyertes" eszközre vagy iparágra koncentrálhatunk, elhanyagolva a diverzifikáció fontosságát, ami hosszú távon növelheti a portfóliónk kockázatát.
- A "kemény munka" mítosza: Elhisszük, hogy a puszta akarat és a kemény munka garantálja a sikert, figyelmen kívül hagyva a szerencse, a piaci körülmények vagy más kontrollálhatatlan tényezők szerepét, amik rengeteg ember esetében a kudarchoz vezettek.
Végső soron a túlélési torzítás megakadályoz abban, hogy reális képet kapjunk a lehetőségekről és a veszélyekről. Amikor csak a "túlélőket" látjuk, elfeledkezünk arról a hatalmas "temetőről", ahol azok nyugszanak, akik ugyanazokat az utakat járták, de elbuktak. Ez a hiányos információ pedig félrevezető következtetésekhez és hibás döntésekhez vezethet a pénzügyek, a karrier, és még a személyes fejlődés terén is. A tudatosság az első lépés e torzítás leküzdésében, hogy ne essünk áldozatául az illúziónak.
Tippek a reálisabb látásmód kialakításához
A túlélési torzítás elleni védekezés első és legfontosabb lépése a tudatosság. Fel kell ismernünk, hogy agyunk hajlamos a mintázatokat látni ott is, ahol nincsenek, és a sikertörténetek mögött meghúzódó kudarcokat figyelmen kívül hagyni. Aktívan keresnünk kell azokat az információkat, amelyek ellentmondanak a "csak a győzteseket látjuk" narratívának. Ez azt jelenti, hogy nem elégszünk meg azzal, amit elénk tárnak, hanem mélyebbre ásunk, és kérdéseket teszünk fel.
Ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk a világról, tudatosan kell keresnünk a „temetőt”, azaz a sikertelen példákat, az elbukott projekteket és a megszűnt entitásokat. Ez magában foglalja a statisztikák alaposabb elemzését, a teljes adathalmaz megvizsgálását, nem csupán a szelektált, sikeres részét. Keresnünk kell azokat a forrásokat, amelyek a kudarcokról is beszámolnak, vagy amelyek átfogóbb képet adnak egy adott jelenség valószínűségeiről.
Végső soron a kritikus gondolkodás és a szkeptikus hozzáállás fejlesztése kulcsfontosságú. Amikor egy befektetési lehetőséggel, egy új divattal vagy egy sikertörténettel találkozunk, tegyük fel magunknak a kérdést: "Mi van azokkal, akiknek ez nem sikerült?" "Milyen adatok hiányoznak a képből?" "Milyen a kudarcok aránya ebben az esetben?" Ez a fajta megközelítés segít elkerülni a túlreagálást, és megalapozottabb, racionálisabb döntéseket hozni, függetlenül attól, hogy pénzügyekről, karrierről vagy személyes célokról van szó.
A „temető” felismerése befektetési döntéseknél
A befektetési döntések meghozatalakor a túlélési torzítás felismerése és kezelése létfontosságú. Amikor egy befektetési alapot vagy egy részvényt elemzünk, nem elegendő csak a jelenlegi vagy a múltbeli kiemelkedő teljesítményt nézni. Sok alap megszűnik, vagy összeolvad másokkal, mielőtt hosszútávú adatai elérhetővé válnának. Ezek a "halott" alapok hiányoznak a nyilvánosan elérhető adatbázisokból, torzítva az átlagos teljesítményről alkotott képünket, és azt sugallva, hogy az alapok átlagosan jobban teljesítenek, mint amilyen valójában.
A "temető" felismerése befektetési döntéseknél a következő táblázatban összefoglalt adatok és szempontok figyelembevételét jelenti:
| Befektetési terület | Mit keressünk (a „temető”) | Miért fontos? |
|---|---|---|
| Befektetési alapok | Megszűnt alapok statisztikái, összeolvadások aránya | Torzítja az átlaghozamot, reális képet ad az iparág kockázatáról |
| Startup befektetés | Startup bukási arányok, az átlagos megtérülési idő | Segít felmérni a tényleges kockázatot és a túlélési esélyeket |
| Részvények | Tőzsdéről kivezetett cégek listája, csődbe ment vállalatok | Elkerülhető a "csak a nyertesek" illúziója, reálisabb értékelés |
| Ingatlanpiac | Korábbi válságok, ingatlanpiaci buborékok utóélete | Megértjük a ciklikusságot és a hosszú távú kockázatokat |
Ahhoz, hogy elkerüljük a túlélési torzítás csapdáját, aktívan keresnünk kell azokat az adatokat, amelyek a teljes képet mutatják. Ez magában foglalja a "halott" alapok elemzését is, amikor befektetési teljesítményt értékelünk. Keresnünk kell olyan kutatásokat, amelyek figyelembe veszik az összes alapot, nem csak azokat, amelyek túlélték az adott időszakot. Ha ezt megtesszük, sokkal reálisabb képet kapunk arról, hogy valójában mekkora az esély a kiemelkedő hozamokra, és mekkora a kockázata annak, hogy egy befektetés rosszul teljesít vagy teljesen eltűnik. Ez a tudatosság segít megalapozottabb és óvatosabb döntéseket hozni a befektetési stratégiánk kialakításakor.
Záró gondolatok, gyakori kérdések és felelősség
A túlélési torzítás egy erőteljes, de gyakran észrevétlen pszichológiai jelenség, amely mélyen befolyásolhatja döntéseinket, különösen a pénzügyek és a befektetések területén. A sikertörténetek iránti természetes vonzódásunk és a kudarcok láthatatlansága miatt könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy irreális elvárásokat táplálunk, és alábecsüljük a kockázatokat. A kulcs a tudatosság és a proaktív információgyűjtés: aktívan keresnünk kell a "temetőt", a sikertelen próbálkozásokat, hogy teljes képet kapjunk a valóságról.
Gyakori kérdés, hogy vajon nem káros-e, ha a kudarcokra is fókuszálunk, hiszen az elveheti a motivációt. A válasz az, hogy nem arról van szó, hogy ne inspirálódjunk a sikerekből, hanem arról, hogy ne csak azokat lássuk. A reális kép birtokában sokkal jobb döntéseket hozhatunk. Például, ha tudjuk, hogy egy adott befektetési stratégia tízből kilencszer elbukik, de az egy sikeres esetben óriási hozamot ígér, akkor tudatosan mérlegelhetjük a rendkívül magas kockázatot és dönthetünk a diverzifikáció mellett, ahelyett, hogy vakon követnénk az egyetlen "nyertest".
Végső soron a felelősség a miénk. A kritikus gondolkodás fejlesztése, a kérdésfeltevés és az aktív információkeresés elengedhetetlen ahhoz, hogy ellenálljunk a túlélési torzítás csábításának. Ne hagyjuk, hogy a látható győztesek elfedjék a mögöttük rejlő, láthatatlan "temetőt", mert csak így hozhatunk megalapozott, racionális döntéseket, amelyek hosszú távon a javunkat szolgálják.
Ez az információ kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül pénzügyi vagy gazdasági tanácsadásnak. Minden befektetési döntés a saját felelősségedre történik. Javasoljuk, hogy keress fel képzett szakembert, mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál.